Október 11: nemzetközi workshop az Egyiptológiai Tanszéken

Mint már korábban beszámoltunk róla, 2019. október 11-én, pénteken nemzetközi workshop lesz az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszéken. A rendezvény lehetőséget ad a nemzetközi egyiptológia kiemelkedő személyiségeinek, és egyben az ELTE-n végzett kutatásoknak legújabb eredményeivel való ismerkedésre. A konferencia nyilvános, a nyelve angol. Minden érdeklődőt örömmel látunk!

Helyszín: Budapest, ELTE Trefort-kert, A. épület (1088, VIII. ker,. Múzeum krt. 4/A), Kari Tanácsterem (földszint). (Térkép itt.)

Kezdés: 2019. október 11, péntek, 10.00 órakor

A pontos program a plakáton olvasható:

A plakátot tervezte: Németh Melinda

Vendégeink bemutatása:

Jean Winand professzor, a Liège-i egyetem (Université de Liège) helyettes rektora, a világ egyik vezető nyelvész-egyiptológusa, aki az utóbbi az óegyiptomi írás, annak térbeli szerveződését, eredetét és a nyugati kultúrában megjelenő olvasatát kutatja.

Bernard Matthieu professzor (Université Paul Valéry Montpellier 3), a Francia Keleti Régészeti Intézet (IFAO) volt igazgatója, több régészeti missió tagja. A Piramisszövegek kutatásának egyik legkiemelkedőbb alakja a kortárs egyiptológiában. 

Stéphane Polis, a Liège-i egyetem Ókortudományi és Orientalisztikai Tanszékének vezetője, aki ezen a konferencián fogja bemutatni az első eredményeit az idén induló, nemzetközi (svájci-belga-olasz), a Királyok Völgye munkásainak a torinoi Egyiptomi Múzeumben őrzött írásos anyagát feldolgozó kutatócsoportnak, amelynek társvezetője.

Julia Budka, az egyiptomi régészet professzora a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Egyiptológiai Intézetében, több egyiptomi és szudáni ásatás vezetője, aki régészeti kutatásai kapcsán kezdte el vizsgálni a nem-szöveges jelölési rendszerek belső logikáját.

Kutatók Éjszakája beszámoló

Mint az elmúlt években mindig, idén is, szeptember 27-én, pénteken részt vett az Egyiptológiai Tanszék a Kutatók Éjszakája rendezvényen (a részletes program az előző bejegyzésben olvasható, itt). A közönség most is csodálatos volt, mindenkinek köszönjük a részvételt! Sokan voltak, akik több előadást is meghallgattak, sőt, jó páran az elejétől a végéig maradtak. Hálás feladat volt mindannyiunknak ilyen figyelmes közönség előtt előadásokat tartani!

Míg az első két előadás a legfrissebb eredményeket bemutató, "klasszikus" ismeretterjesztés volt (a legelső lényegében azonos formában elhangzott a Mindenki Akadémiája műsorban), addig a következő két előadó a kutatási eljárások ismertetését is fontosnak tartották: Schreiber Gábor mint régész-egyiptológus, Fullér Andrea pedig mint művészettörténész-egyiptológus konkrét tudományos problémák megoldása kapcsán mutatta meg, hogyan, és pontosan milyen módszerekkel dolgozik.

Schreiber Gábor

Fullér Andrea

Már most megígérhetjük: jövőre természetesen újra részt veszünk a Kutatók Éjszakáján!

Irsay-Nagy Balázs

Közelgő események az Egyiptológiai Tanszéken

Véget ért a nyár, és lassan ébredezik nyári álmából az Egyiptológiai Tanszék is. Az oktatás megkezdésével egyidőben két küszöbön álló nyilvános programról tudunk beszámolni:

1. Kutatók Éjszakája, 2019. szeptember 27.

Idén is részt veszünk a Kutató Éjszakája rendezvényén, és mivel korán kezdünk, inkább kutatók délutánja jellegű esemény lesz. A két napos rendezvényen csak az első, pénteki napon szereplünk. A helyszín az ELTE BTK székhelyén, a Trefort-kertben lévő B épület (1088 Budapest, VIII. ker., Múzeum krt. 4/B) földszinti 112. terme (a Trefort-kert térképe itt található).

A program a következő:

16.00-16.45  Irsay-Nagy Balázs: A Királyok Völgye Hatsepszut királynőtől Tutanhamonig

17.00-18.00  Irsay-Nagy Balázs: Hieroglifák és más írástípusok: az ókori Egyiptom írásai

18.00-19.00 Schreiber Gábor: A thébai el-Khokha temető feltárása

19.00-19.45 Fullér Andrea: Amun istenfeleségei aranyban

20.00-20.45 Fullér Andrea: Bubi frizura, avagy a rövid női hajviselet egy különleges típusa az ókori Egyiptomban

(Megjegyzés: a Kutatók Éjszakája központi honlapja a blogbejegyzés készítése idejében több kisebb pontatlanságot tartalmaz - 27-én egészen biztosan az itt jelzett programot fogjuk megtartani.)

2. "Texts and Contexts" nemzetközi konferencia, október 11.

Október 11-én angol nyelvű nemzetközi egyiptológiai konferencia lesz az ELTE-n. A helyszín az ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, VIII. ker., Múzeum krt. 4/A, földszint - térkép itt). A tervezett kezdés 10.00 óra, az előzetes program:

Jean Winand (Liège): Semantic Classifiers: Some Border Cases

Tamás A. Bács (Budapest): Most Fit for Purpose: Some Remarks on the Texts of Theban Tomb 65

Bernard Mathieu (Montpellier): A Rhetorical Pattern in the Pyramid Texts: Concentrism or Concentric Constructions

(szünet)

Stéphane Polis (Liège): News from an Old Collection: Divinations in the Unpublished Fragments of the Museo Egizio (Turin)

Gábor Schreiber (Budapest): The Statues of Djehutymes, Chief Steward of Amun: Types and Inscriptions

(szünet)

Julia Budka (München): On Non-textual Marking Systems

Balázs J. Irsay-Nagy (Budapest): "When He Entered the Temple of Memphis": Royal Enthronement in Ptolemaic Sacerdotal Decrees

Lesz még egy kedvcsináló blogbejegyzés, amint elkészül a végleges program.

A konferencia nyilvános, minden érdeklődőt várunk!

Irsay-Nagy Balázs

Ünnepi kötet Török László akadémikus tiszteletére

Török László akadémikus 75. születésnapjára egy fantasztikus, két kötetes ünnepi kötet jelent meg nemrég, egyiptológiai, núbiológiai, késő-ókori témájú tanulmányokkal.

Török László (Budapest, 1941. május 13.) Széchenyi-díjas magyar ókortörténész, régész, núbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, nemzetközileg elismert kutató. Kutatási területe az ókori Núbia története, régészete és kultúrája, valamint az ókori Egyiptom hellenisztikus, későantik és kopt művészete, és elévülhetetlen érdeme van a kultúrák közötti kapcsolatok, kölcsönhatások bemutatásában, értelmezésében, elemzésében. Akadémiai székfoglalója 2005-ben "Két világ között. Egyiptom és Núbia határvidéke az ókorban" címmel hangzott el.

Az ELTE Egyiptológia tanszékének oktatói is hozzájárultak a kötethez, tanulmányaik az academia.edu oldalon olvashatók, az alábbi linkeken:

Bács Tamás
Schreiber Gábor
Irsay-Nagy Balázs
Hasznos Andrea

Érdemes végignézni a tartalomjegyzéket, igen sok izgalmas írás várja az olvasót, a fent említett területekről és társterületekről.

Hasznos Andrea

Nyugat-Théba a kopt időszakban

A thébai nyugati part nem csak a fáraonikus időkben volt érdekes, izgalmas és a kutatást különösen érdeklő terület, hanem a kopt időszakban is. Az összes ma ismert, különböző gyűjteményekben található kopt szöveg jelentős többsége innen származik: ezt sajnos csak kisebb részben tudjuk azért, mert konkrét lelőhely dokumentáció áll rendelkezésre (sajnos igen ritkán!), nagyobb részben belső érvek (helységnevek vagy beazonosított személyek a szövegben) és külső érvek (például anyag, vagy a darabot vásárló személy utazásának helyszínei) alapján állapítjuk meg. Éppen ezért, a talált szöveges anyag biztos kontextusba helyezése miatt olyan fontos és örömteli, hogy az utóbbi idők ásatásai még mindig igen nagy mennyiségű kopt leletre bukkantak, és hogy ezeket már ugyanolyan odafigyeléssel és szakértelemmel kezelik, mint a fáraonikus darabokat. Így egyre több olyan kopt szöveg áll rendelkezésünkre, amely konkrét helyszínhez köthető. A TT 65 magyar ásatási projektje jó példa erre.

TT 65, 1998: (balról) Bács Tamás, Bechtold Eszter, Hasznos Andrea, Tóth Gyula, Vértes Krisztián

A thébai nyugati part kopt anyagán dolgozó szakemberek egy viszonylag kis nemzetközi csoport, viszont igen összetartó, és tagjai élénk kommunikációban állnak egymással. Az utóbbi időben két nagyon produktív, szűk körben rendezett ilyen témájú workshopon vettem részt: 1) 2017 januárjában Oslóban; 2) 2019 májusában Leidenben. Íme a programok:

Oslo, 'New Perspectives on Religion, Education, and Culture at Christian Western Thebes`
 

Leiden, 'Coptic Ostraca from the Theban Region'

Míg az első az irodalmi szövegekre, azok használatára illetve az oktatásra és művelődésre koncentrált, szervezői Anastasia Maravela és Mihálykó Ágnes, addig a második, Renate Dekker szervezésében, témája kifejezetten az osztrakonok voltak, és több előadás szólt a legújabb helyszíni ásatási eredményekről, kopt szempontból. Nagy öröm volt számomra, hogy a témával foglalkozó kollégák milyen jól ismerik, értékelik, és érdeklődnek a Thébai Magyar Régészeti Misszió munkája iránt - és nem csak kopt szempontból! 

Álljon itt néhány kép a leideni előadókról:

 Frederic Krueger, Berlin

 Hasznos Andrea

Eline Scheerlink, Leiden

Jacques Van der Vliet, Leiden

Jennifer Cromwell, Manchaster

Julia Lougovaya, Heidelberg

Matthias Müller, Basel

Olaf Kaper, Leiden (a bevezető köszöntést mondta)

Petra Hogenboom, Leiden

Renate Dekker, Leiden

Hasznos Andrea

Egyiptom déli végei

Először azt hiszem 1999-ben voltam az asszuáni régióban, Egyiptom „felső végén”, ahol a Közel-Kelet belefut Afrikába és feltűnés nélkül keverednek a szerecsen mesés elemek a fáraók hagyatékával a forrón hullámzó levegőben. Igen, ez az operettbe illő mondat jól leírja, mennyire le voltam nyűgözve. A még délebbről származó Kalabsha-templomból származó kapu, amely ma Berlinben a Scharf-Gerstenberg Gyűjteményben van felállítva, kicsit visszaadja Egyiptom déli részének a hangulatát.

A gyönyörű építészeti alkotás átkerül majd a Múzeumszigetre (ahol a többi egyiptomi tárgy is ki van állítva), amint elkészül a Pergamon Múzeum felújítása. Szerintem nagyon jól mutat egyébként a modern művészeti alkotásokat bemutató mai helyén.

A Berlini Papirusz Gyűjtemény Elephantine projektjében ennek a déli területnek a kopt anyagával foglalkozom, és ennek okán voltam decemberben egy kiváló workshopon Bázelben: „ConText.Greek, Coptic and Arabic Sources from Aswan, Elephantine, Dayr Anba Hadra andQasr Ibrim” Stefanie Schmidt szervezésében. 

A kivetítő előtt Stefanie Schmidt, a workshop szervezője.

A workshop kimondott célja volt, hogy a terület anyagán dolgozó régészek és filológusok „összekerüljenek” és eszmét cseréljenek, beszámoljanak a saját eredményeikről, hogy ki milyen oldalról hogy látja a terület történetét, milyen problémák, kérdések merülnek fel és milyen (rész)eredmények rajzolódnak ki. Csodálatosan produktív és hasznos találkozó volt ez, mert sajnos nagyon ritka, hogy ez a két oldal ilyen intenzíven és részletekbe menően megtárgyal kérdéseket, és együtt próbálja kirakni a puzzlet, vagy annak legalább egy-két részletét. Érdemes megnézni a részletes programot (ld. fenti link). Az együttműködést folytatjuk, és egy honlapot is fogunk működtetni.

Hasznos Andrea

                                          ...mert nem csak tudománnyal él az ember...

Konferencia kopt kéziratokról

Február 25-27. között Rómában gyűlt össze egy szűkebb koptológus kör, hogy a kopt irodalomról és fennmaradt kéziratairól értekezzen. A konferencia teljes programja itt olvasható. A főszervező, Paola Buzi, aki engem is meghívott, a European Research Council támogatásával egy nagyon fontos és hasznos adatbázison (PAThs) dolgozik munkatársaival.

A képen Paola Buzi (b.) és Eva Wipszycka (j.), a kopt kereszténység és szerzetesség kutatásának nagyasszonya látható.

A projekt célja, hogy az összes ma ismert kopt irodalmi kéziratot / kézirat töredéket elhelyezze Egyiptom térképén, az atlasz települések szerint kereshető lesz, hogy honnan milyen kéziratok kerültek elő. A kéziratok részletes kodikológiai leírását is tartalmazza majd az adatbázis. A hozzátartozó földrajzi hely megadásánál pedig három adattal találkozunk: 1) előkerülési hely, 2) készítés helye, 3) tárolás helye: pl. vannak olyan kéziratok, amelyeket Touton scriptoriumában (Fajjúm oázis) készítettek, majd a Fehér Kolostor (Sohagnál) könyvtárába került, ahonnan aztán a műkincs piacon találta magát, majd például a Berlini Papirusz Gyűjteménybe került. Olyan is van, bár sokkal ritkábban, hogy az előkerülési hely és a tárolás helye megegyezik, például az ún. Hamuli kódexek esetében, amelyek a mai Hamulinál található Mihály arkangyal kolostorban kerültek elő és itt is voltak használatban. Sajnos a fennmaradt kopt kéziratok kisebb része esetén vannak konkrét adataink arról, hogy hol kerültek elő, legtöbbjük a  műkincs kereskedelemből került gyűjteményekbe. Gyakran a modern kutatás deríti ki, hogy egy töredék honnan származhatott, hol készíthették, hol, melyik könyvtárban vagy templomban lehetett használatban. Ebben sokat segítenek a kolophonok, amennyiben megmaradt a kézirat ezen része: ez tartalmazza a kódex másolójának, esetenként a megrendelőnek, a másolás helyének, és a megrendelő kolostor/templom nevének adatait. 

A képen Alberto Camplani (b.) és Tito Orlandi (j.), a kopt irodalom kutatásának egyik kiemelkedő alakja, a kopt irodalmi kéziratok digitális adatbázisba gyűjtésének úttörője látható.

A római konferencián ezért kolophonokról, gyűjteményekben most előkerült, lappangó kéziratokról, újabb régészeti felfedezésekről, irodalmi szövegek konkrét földrajzi helyekre és templomokra tett utalásairól, egy-egy egyiptomi régióhoz köthető kéziratokról volt szó, valamint ezek a digitális világ eszközeivel történő feldolgozásáról és "tárolásáról". Nagyon inspiráló és produktív találkozó volt.

Hasznos Andrea