2021. szeptember 18., szombat

Kutatók Éjszakája szeptember 24-én!

Hosszú téli álmából, pontosabban távoktatással töltött hónapok meg nyári szünet után éled újra az Egyiptológia Blog. Nem is akármilyen hírrel: a 2021-es Kutatók Éjszakáján ismét lesznek jelenléti programok az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékén.


 

Dátum: 2021. szeptember 21. péntek (a kezdési időpontok az egyes előadásoknál).

Helyszín: ELTE BTK Trefort kerti campus, B. épület (VIII. ker., 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B), földszint 112. terem.

Az összes előadás online regisztrációhoz kötött, részt venni csak védettségi igazolvánnyal és maszkban lehet, az ELTE-n érvényes előírás szerint. Az előadás címére kattintva megnyílik a regisztrációs ablak, ahol egyben további információk is olvashatók.

15.00-15.35 A Királyok Völgye a kezdetektől Tutanhamonig (Irsay-Nagy Balázs)

17.30-18.30 Hieroglif írásrendszer, avagy a lehetőségek tárháza (Jasper Kata)

18.30-19.30 Hieroglif írásrendszer, avagy a lehetőségek tárháza (Jasper Kata)

19.30-20.05 A Királyok Völgye a kezdetektől Tutanhamonig (Irsay-Nagy Balázs)

20.15-20.55 Kapuk a túlvilágra: egyiptizáló síremlékek  a budapesti zsidó temetőkben a 19-20. század fordulóján (Fullér Andrea)

Fénykép: (c) Fullér Andrea

Irsay-Nagy Balázs

2020. december 2., szerda

Búcsúzunk Schreiber Gábortól

Az egész magyar egyiptológiai szakmával együtt Schreiber Gábor kollégánk elvesztését gyászoljuk (Gáborról szóló megemlékezés az előző bejegyzésben olvasható). Szomorú kötelességünk, hogy a gyászjelentését közöljük, és egyben tolmácsoljuk a család kérését, hogy Gábor búcsúztatása szűk körben történjen.



2020. november 16., hétfő

Schreiber Gábor (1974. október 2.–2020. november 12.)

Mély fájdalommal kell egy újabb gyászhírről beszámolnunk: Dr. habil. Schreiber Gábor, az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének docense csütörtök hajnalban váratlanul elhunyt.

1993-ban kezdte el egyetemi tanulmányait egyiptológia és régészet szakon, Kákosy László, illetve Szabó Miklós professzorok tanítványaként. Már hallgató korában, 1995 óta rendszeresen részt vett az Egyiptomban folytatott magyar ásatásokon, Kákosy László asszisztenseként a thébai TT 32-es sziklasír feltárásán, akit 2003-ban követett ásatásvezetőként; ugyanabban az évben kezdődött oktatói munkássága az Egyiptológiai Tanszéken.

Kutatásai középpontjában az újbirodalmi Théba régészete mellett a Ptolemaiosz-kor vallástörténete és a görög-egyiptomi kapcsolatok álltak. 2006-tól folytatta a Gaál Ernő által elkezdett thébai TT -61- jelű sír ásatását is; a két egymással szomszédos sír területének régészeti kutatását 2008-tól mint South Khokha Project szervezte át, amelynek keretében hét sziklasír feltárását vezette.

Schreiber Gábor előadást tart, ELTE BTK kari tanácsterme, 2010. október 29. Fotó (c) ELTE BTK
 

Publikációs tevékenysége szorosan kapcsolódott régészeti kutatásaihoz. Az ásatási eredményeit több monográfiában tette közzé: Late Dynastic and Ptolemaic Painted Pottery from Thebes (4th-2nd c. BC), 2003 (az ELTE BTK Régészeti Intézete által kiadott Dissertationes Pannonicae sorozatban); két kiadvány a Studia Aegyptiaca Series Maior keretében: The Mortuary Monument of Djehutymes, II: Finds from the New Kingdom to the Twenty-sixth Dynasty, 2008 (a sorozat 2. kötete); The Tomb of Amenhotep, Chief Physician in the Domain of Amun: Theban Tomb -61-: Archaeology and Architecture, 2015 (a sorozat 4. kötete); csupán néhány héttel ezelőtt jelent meg, angol és magyar kiadásban is The Sacred Baboons of Khonsu: History of a Theban Cult, magyarul: Honszu szent páviánjai: Egy thébai kultusz története, 2020 (az Archaeolingua Series Minor sorozatban).

Schreiber Gábor (balra) az Egyiptológusok Nemzetközi Kongresszusán résztvevő magyar előadók összejövetelén, Giza, Egyiptom, 2019. november 6. (Fotó: Irsay-Nagy Balázs)

 

Schreiber Gábor az Egyiptológusok Nemzetközi Kongresszusán résztvevő magyar előadók összejövetelén, Giza, Egyiptom, 2019. november 6. (Fotó: Irsay-Nagy Balázs)

Egyetemi óráin és az ásatásán jól tudta határozott és következetes személyiségét kamatoztatni. Lehengerlő volt a humora, mesterien űzte a finoman ironikus megjegyzések műfaját. Fontos feladatának tekintette az egyiptológus utánpótlás képzését, a tehetséges fiatalokat minden erejével támogatta. Múlt csütörtökön azonban hiába vártak rá az online óráin a hallgatók. Gábor nem betegeskedett, semmi sem mutatta, hogy bármi baj lenne – aznap hajnalban a szíve mégis megszűnt dobogni. Távozásával hatalmas űrt hagy hátra. 

Irsay-Nagy Balázs

2020. november 2., hétfő

Búcsúzunk Török Lászlótól

Egy előző blogbejegyzésben, fájó szívvel kelett Török László elhunytáról beszámolnunk. Végső búcsuztatása 2020. november 20-án 12.00 órakor lesz, a Farkasréti temető 3-as ravatalozójában.

2020. szeptember 19., szombat

Török László (1941. május 13.–2020. szeptember 17.)

 

Megrendülten kell a fájdalmas hírről beszámolnunk: csütörtök este örökre lehunyta szemét a magyar és a nemzetközi egyiptológia egyik legjelentősebb személyisége, Török László akadémikus, az ELTE címzetes professzora.


Nehéz szavakba foglalni, mit jelentett ő nem csupán a szűkebb diszciplínánknak, hanem az egész magyar tudománynak.

Kutatási témaként egy, a hatvanas években még periferikus, kevesek által vizsgált területet választott magának: az ókori Núbiát (Egyiptom déli szomszédját). Hogy a núbiológia mára önálló tudományággá növekedhetett, az részben az ő munkásságának is köszönhető. Az ókori Núbia mellett sokat foglalkozott a hellenisztikus és a későantik művészettel. Az egyiptológián kívül talán az ebből fakadó tevékenysége révén lett jobban ismert: ő rendezte 2005-ben a Szépművészeti Múzeumban a kopt művészetet rendkívüli sikerrel bemutató A fáraók után kiállítást, és ő volt a Seuso-kincset vizsgáló és tudományosan feldolgozó MTA bizottság elnöke.

Könyvei a legjelentősebb tudományos kiadóknál jelentek meg, és olyan monográfiák, mint The Kingdom of Kush (a Handbuch der Orientalistik sorozatban, 1997), The Image of the Ordered World in Ancient Nubian Art (2002), vagy a Between Two Worlds (2009) hosszú tudományos pályáján végzett kutatásainak összefoglalásai. Az ő szerkesztésében jelent meg az ókori Núbia történetének szöveges forrásgyűjteménye (Fontes Historiae Nubiorum, négy kötetben, 1994–2000), de írt kommentárt Hérodotosz Aithiopia-logoszához is (Herodotus in Nubia, 2014).

Török László és (középen) Jan Assmann. 2010. október 28, ELTE BTK, Gólyavár, Mária Terézia terem. Kép (c) ELTE BTK
 

Lenyűgöző a munkássága: egyszer nevetve, de kicsit büszkén említette, hogy minden évben szokott egy könyvet írni. Több művét nálunk, az ELTE Egyiptológiai Tanszékénél adta ki: Meroé és Núbia a 2–7. században (1977), Economic Offices and Officials in Meroitic Nubia (1979), Meroe: Six Studies on the Cultural Identity of an Ancient African State (1995), The Periods of Kushite History (2015).

Képzettségét tekintve építészmérnök, régész és egyiptológus volt, de mindig szentül hitt az ókortudomány egységében, és rengeteget tett is ennek érdekében. Ennek eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint a 75. születésnapja alkalmából szerkesztett kötet, amelyben a magyar és a nemzetközi tudomány képviselői rótták le tiszteletüket előtte: egyiptológusok, núbiológusok, koptológusok, régészek, ókortörténészek, filozófia-történészek, nyelvészek, művészettörténészek (Across the Mediterranean – Along the Nile, 2018).

Török László Dezső Tamással (balra) és Komoróczy Gézával (jobbra) beszélget. 2010. október 29, ELTE BTK, kari tanácsterem. Kép (c) ELTE BTK

 

Rajongva szerette az irodalmat, a művészetet és a klasszikus zenét; a műveltsége ámulatba ejtő volt. Közvetlen, megnyerő személyisége és magával ragadó humora mellett az állandó kutatói kíváncsiság jellemezte leginkább. A tudományos előadásain és a fájóan ritkán tartott egyetemi óráin nem csupán rendkívüli tudásával tudta megragadni a hallgatóságát, hanem széles szellemi horizontjával és humánumával is.

Aggódva figyeltük betegségét. 2016-ban egy budapesti konferencia végén, spontán eseményként, az összegyűlt nemzetközi egyiptológusok mindenki által aláírt üdvözlőlapon kívántak neki jó egészséget. Nagyon örültünk, amikor jobban volt: 2019 tavaszán eljött az Ókortudományi Társaság ülésére, és sokunkkal beszélgetett még. Távozásával hatalmas űrt hagy hátra.

Isten Veled, Tanár Úr!

Irsay-Nagy Balázs

2019. december 13., péntek

Újabb ásatási szezon a thébai nekropoliszban

Folytatódik az ELTE BTK Egyiptológiai Tanészékének egyik régészeti projektje az egyiptomi Luxorban

 Bartos Fruzsina beszámolója


Sheikh Abd el-Gurna dombja és a sír a sátorral

2019. november 23-án ismét kezdetét vette a munka a Nílus nyugati partján fekvő Sheikh Abd el-Gurna dombján elterülő nekropolisz területén az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének egyik régészeti koncessziójához tartozó, a Thébai Magyar Régészeti Misszió TT 65 alprojektjének keretén belül. Az ásatás vezetőjén, Dr. Bács Tamás, az Egyiptológiai Tanszék vezetőjén kívül az idei csapat tagjai Jasper Kata és Bartos Fruzsina doktorjelöltek, Dr. Szalka János PhD-hallgató, Mátyás Eszter egyiptológus, textilrestaurátor, és Vati Nikolett egyiptológus.

Munkaállomás kilátással

Bács Tamás

A szezon a feltárási munkálatok okozta várakozás mellett további izgalmas eseménnyel indult, látogatást tett ugyanis ásatásunkon Áder János köztársasági elnök feleségével, Herczegh Anitával és lányukkal, Áder Júliával. Áder János az egyiptomi államelnök, Abdel Fattah el-Sisi meghívására tett hivatalos látogatást Egyiptomban, amelynek keretén belül a delegáció két napot Luxorban is eltöltött. December 1-jén a nyugati part műemlékeinek felkeresése során a család ásatásunkra is ellátogatott és megismerkedett a terület történetével, a koncesszióhoz tartozó síremlékekkel, valamint az itt folyó munkálatokkal.


Elnöki látogatás

Az idei ásatási szezonban folytatódnak az elmúlt szezonban megkezdett munkák, amelyeknek két fő fókuszpontja egy szaff-sír (pilléres homlokzattal rendelkező thébai sírtípus) udvarának illetve belső helyiségei egy részének feltárása, valamint egy újbirodalmi múmia (halotti) lepel konzerválása.

Jasper Kata rajzdokumentáció és Szalka János leletválogatás közben

A 2012-es ásatási szezon során a koncessziós terület középső részének törmeléktől való megtisztítása során egy eddig ismeretlen szaff-sír homlokzata került felszínre. Akkor a szezon végéig a homlokzatnak mintegy a feléig sikerült feltárni a területet. A sír minden bizonnyal középbirodalmi eredetű – miként azt a korra jellemző pilléres homlokzati kialakítás mutatja –, a későbbi korokban azonban vélhetően újbóli felhasználására is sor került. Maga a sír nem érintetlen, amint az még a korábbi vizsgálatok során kiderült: a plafontól számított kb. 40 cm-ig törmelékkel van feltöltve, amely feltehetően korábbi, ismeretlen korú ásatások eredménye.

Munka a Saff 1 udvarán

A tavalyi munkálatok során felszínre került egy feltehetően a 19. századból származó fal maradványa, amely a sír udvarának mintegy egyharmadát kerítette el egy korabeli lakóépület számára. Az épület padlószintjéül azonban nem a sír udvarának sziklafelszíne szolgált, hanem a korábbi időben arra rakódott, feltehetően faraonikus törmelékréteg. A falak dokumentálása megtörtént, azonban elbontásukra akkor egyelőre még nem kerülhetett sor, így a feltárási munka a falon kívüli területen folytatódott tovább, ahol – az ásatási szezon ideje alatt közzétett beszámolóban foglalt várakozásokkal ellentétben – a szezon végére mégis sikerült elérni a sír udvarának alját képező sziklafelszínt.

Kerámialelet in situ

Az idei szezonban a síron kívüli területen sor került a lakóház falainak és az alatta lévő törmelékréteg elbontására, amelyből eddig újbirodalmi és harmadik átmeneti kori leletanyag is felszínre került. Különösen érdekes az az újbirodalmi, feltehetően III. Thotmesz – II. Amenhotep uralkodásainak időszakára datálható kerámiaegyüttes, amely közvetlenül a sziklafelszín feletti rétegből került elő, és amely minden bizonnyal a sír korabeli átalakításának idejéből származik, illeve az itt gyakorolt halotti kultusz emlékeit képviseli.

Kerámiaedény helyeállítása
 
Részben helyreállított kerámaedény

A síron belüli munkálatok a sír északi oldalára koncentrálódnak, ahol feltehetően az Újbirodalom folyamán egy másodlagos temetkezési hely került kialakításra. Az eredeti szaff-sír első, kereszttengelyes termének északi végét elfalazták, amely által egy kisebb, négyzet alaprajzú termet hoztak létre. Továbbá a terem hátsó falából nyílva egy tengelyes folyosót, annak végén pedig egy kis kápolnát alakítottak ki. A két terem közötti egykori válaszfal ma már nem áll, csupán a maradványai kerültek elő. Az eddig megtisztított belső helyiség leletanyaga egyelőre a várt eredményt hozza: a területen mintegy 100 évvel korábban dolgozó ásatók által kibontott törmelékanyag visszatöltéséről van szó, amelyből ezidáig csak szórványleletek, elsősorban kerámia-, cartonnage- és múmiatöredékek kerültek elő.

Vati Nikolett leletválogatás közben
Kerámialeletek az idei szezonból

A koncessziós terület 4-es számú aknájából a 2010-es ásatási idényben került elő egy szinte páratlan méretű, az Újbirodalom korára datálható halotti lepel, amely egykor egy Reniszeneb nevű írnok számára készült. A leplet a Halottak Könyve különböző fejezeteit tartalmazó kolumnák díszítik. Eredetileg csaknem 7 méter hosszú lehetett, amelynek egy mintegy 3 méteres egybefüggő, valamint két mintegy fél-félméteres töredékes része őrződött meg viszonylag jó állapotban.

Mátyás Eszter a múmialepel konzerválásán dolgozik

A textil konzerválása már 2013-ban megkezdődött, a töredékes részek támasztóanyaghoz való rögzítése azonban igen aprólékos és időigényes munkát követel. Jelenleg a lepel mintegy 90%-a készült el a végleges megóvási állapotnak megfelelően, és remélhetőleg az idei szezon alkalmával teljes egészében befejezésre kerül.

Bartos Fruzsina fotódokumentáció közben

A munkálatok a tervezett ütemben haladnak, az idei ásatási szezon december 15-én zárul, és elmondhatjuk, hogy idén is rengeteg izgalmas lelettel gazdagodtunk.
Bartos Fruzsina

A csapat
 

2019. október 9., szerda

Október 11: nemzetközi workshop az Egyiptológiai Tanszéken

Mint már korábban beszámoltunk róla, 2019. október 11-én, pénteken nemzetközi workshop lesz az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszéken. A rendezvény lehetőséget ad a nemzetközi egyiptológia kiemelkedő személyiségeinek, és egyben az ELTE-n végzett kutatásoknak legújabb eredményeivel való ismerkedésre. A konferencia nyilvános, a nyelve angol. Minden érdeklődőt örömmel látunk!

Helyszín: Budapest, ELTE Trefort-kert, A. épület (1088, VIII. ker,. Múzeum krt. 4/A), Kari Tanácsterem (földszint). (Térkép itt.)

Kezdés: 2019. október 11, péntek, 10.00 órakor

A pontos program a plakáton olvasható:

A plakátot tervezte: Németh Melinda

Vendégeink bemutatása:

Jean Winand professzor, a Liège-i egyetem (Université de Liège) helyettes rektora, a világ egyik vezető nyelvész-egyiptológusa, aki az utóbbi az óegyiptomi írás, annak térbeli szerveződését, eredetét és a nyugati kultúrában megjelenő olvasatát kutatja.

Bernard Matthieu professzor (Université Paul Valéry Montpellier 3), a Francia Keleti Régészeti Intézet (IFAO) volt igazgatója, több régészeti missió tagja. A Piramisszövegek kutatásának egyik legkiemelkedőbb alakja a kortárs egyiptológiában. 

Stéphane Polis, a Liège-i egyetem Ókortudományi és Orientalisztikai Tanszékének vezetője, aki ezen a konferencián fogja bemutatni az első eredményeit az idén induló, nemzetközi (svájci-belga-olasz), a Királyok Völgye munkásainak a torinoi Egyiptomi Múzeumben őrzött írásos anyagát feldolgozó kutatócsoportnak, amelynek társvezetője.

Julia Budka, az egyiptomi régészet professzora a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Egyiptológiai Intézetében, több egyiptomi és szudáni ásatás vezetője, aki régészeti kutatásai kapcsán kezdte el vizsgálni a nem-szöveges jelölési rendszerek belső logikáját.