35 éve a thébai nekropoliszban

Folytatódik az ELTE BTK Egyiptológiai Tanészékének egyik régészeti projektje az egyiptomi Luxorban

Dr. Bács Tamás a Saff 1 jelű sír felett

Mint az elmúlt 35 év során szinte minden évben, idén is elindult az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének egyik régészeti koncessziójához tartozó, a Thébai Magyar Régészeti Misszió TT 65 alprojektjének ásatási szezonja. A munka 2018. december 3-án vette kezdetét a Nílus nyugati partján fekvő Sejk-Abdel-Gurna dombján elterülő nekropolisz területén Dr. Bács Tamás, az Egyiptológiai Tanszék illetve az ásatás vezetője, valamint Bartos Fruzsina PhD-hallgató és Mátyás Eszter egyiptológus, textilrestaurátor részvételével. Néhány nap elteltével a kis csapat további tagokkal bővült, név szerint Nagy Marcell építésszel, Dr. Robert J. Stark kanadai antropológussal, Dr. Szalka János PhD-hallgatóval és Vati Nikolett egyiptológussal.

Nagy Marcell a Saff 1 jelű sír homlokzatának felmérését végzi

Az idei ásatási szezon két fő fókuszpontja egy szaff-sír udvarának feltárása, valamint egy újbirodalmi múmia (halotti) lepel konzerválása.

Dr. Robert J. Stark munka közben

A 2012-es ásatási szezon során a koncessziós terület középső részének törmeléktől való megtisztítása során egy eddig ismeretlen szaff-sír homlokzata került felszínre. Akkor a szezon végéig a homlokzatnak mintegy a feléig sikerült feltárni a területet. Ennek a feltárásnak a folytatására került sor az idén. A sír minden bizonnyal középbirodalmi eredetű – miként azt a korra jellemző pilléres homlokzati kialakítás mutatja –, a későbbi korokban azonban vélhetően újbóli felhasználására is sor került. Maga a sír nem érintetlen, amint az még a korábbi vizsgálatok során kiderült: a plafontól számított kb. 40 cm-ig törmelékkel van feltöltve, amely feltehetően korábbi, ismeretlen korú ásatások eredménye. A feltárás során felszínre került egy feltehetően a 19. századból származó fal maradványa, amely a sír udvarának mintegy egyharmadát kerítette el egy korabeli lakóépület számára. Az épület padlószintjéül azonban nem a sír udvarának sziklafelszíne szolgált, hanem a korábbi időben arra rakódott, feltehetően fáraónikus törmelékréteg. A falak dokumentálása megtörtént, azonban elbontásukra még várni kell, így a feltárási munka egyelőre a falon kívüli területen folytatódik tovább. Az idei szezonban mindezidáig mintegy egyméteres mélységig sikerült lejutni, azonban még mindig nem bukkant fel a sír udvarának alját képező szikla. Jelen pillanatban úgy tűnik, az udvar teljes megtisztítása tovább várat magára. Az eddig elhordott törmelékrétegből elsősorban a későantik és koraközépkori időszakból származó leletek kerültek elő, melyek mintegy 90%-át a korábbi évek leletmennyiségéhez nem hasonlítható, rendkívül nagyszámú kerámiaanyag teszi ki, köztük számos kopt feliratos osztrakonnal.

Kartonázslelet kibontása a Saff 1 jelű sír udvarán lévő törmelékből

 

Bartos Fruzsina, Dr. Szalka János és Vati Nikolett a kerámia leletanyag válogatása közben

A koncessziós terület 4-es számú aknájából a 2010-es ásatási idényben került elő egy szinte páratlan méretű, az Újbirodalom korára datálható halotti lepel, amely egykor egy Reniszeneb nevű írnok számára készült. A leplet a Halottak Könyve különböző fejezeteit tartalmazó kolumnák díszítik. Eredetileg csaknem 7 méter hosszú lehetett, amelynek egy mintegy 3 méteres egybefüggő, valamint két mintegy fél-félméteres töredékes része őrződött meg viszonylag jó állapotban. A textil konzerválása már 2013-ban megkezdődött, a töredékes részek támasztóanyaghoz való rögzítése azonban igen aprólékos és időigényes munkát követel. Jelenleg a lepel mintegy kétharmada készült el a végleges megóvási állapotnak megfelelően, és remélhetőleg egy következő szezon alkalmával teljes egészében befejezésre kerül.

Mátyás Eszter a múmialepel konzerválásán dolgozik

A munkálatok a tervezett ütemben haladtak; a TT 65 számú sír, csakúgy, mint az idei ásatási szezon, december 20-án bezárult, várva a 2019-es folytatást.

Bartos Fruzsina