Folytatódik az ELTE BTK Egyiptológiai Tanészékének egyik régészeti projektje az egyiptomi Luxorban
 |
| Dr. Bács Tamás a Saff 1 jelű sír felett |
Mint az elmúlt 35 év során szinte minden évben, idén is elindult az ELTE BTK
Egyiptológiai Tanszékének egyik régészeti koncessziójához tartozó, a Thébai
Magyar Régészeti Misszió TT 65 alprojektjének ásatási szezonja. A munka 2018.
december 3-án vette kezdetét a Nílus nyugati partján fekvő Sejk-Abdel-Gurna
dombján elterülő nekropolisz területén Dr. Bács Tamás, az Egyiptológiai Tanszék
illetve az ásatás vezetője, valamint Bartos Fruzsina PhD-hallgató és Mátyás
Eszter egyiptológus, textilrestaurátor részvételével. Néhány nap elteltével a
kis csapat további tagokkal bővült, név szerint Nagy Marcell építésszel, Dr.
Robert J. Stark kanadai antropológussal, Dr. Szalka János
PhD-hallgatóval és Vati Nikolett egyiptológussal.
 |
| Nagy Marcell a Saff 1 jelű sír homlokzatának felmérését végzi |
Az
idei ásatási szezon két fő fókuszpontja egy szaff-sír udvarának feltárása,
valamint egy újbirodalmi múmia (halotti) lepel konzerválása.
 |
| Dr. Robert J. Stark munka közben |
A
2012-es ásatási szezon során a koncessziós terület középső részének törmeléktől
való megtisztítása során egy eddig ismeretlen szaff-sír homlokzata került
felszínre. Akkor a szezon végéig a homlokzatnak mintegy a feléig sikerült
feltárni a területet. Ennek a feltárásnak a folytatására került sor az idén. A
sír minden bizonnyal középbirodalmi eredetű – miként azt a korra jellemző
pilléres homlokzati kialakítás mutatja –, a későbbi korokban azonban vélhetően
újbóli felhasználására is sor került. Maga a sír nem érintetlen, amint az még a
korábbi vizsgálatok során kiderült: a plafontól számított kb. 40 cm-ig
törmelékkel van feltöltve, amely feltehetően korábbi, ismeretlen korú ásatások
eredménye. A feltárás során felszínre került egy feltehetően a 19. századból származó
fal maradványa, amely a sír udvarának mintegy egyharmadát kerítette el egy
korabeli lakóépület számára. Az épület padlószintjéül azonban nem a sír udvarának
sziklafelszíne szolgált, hanem a korábbi időben arra rakódott, feltehetően
fáraónikus törmelékréteg. A falak dokumentálása megtörtént, azonban
elbontásukra még várni kell, így a feltárási munka egyelőre a falon kívüli
területen folytatódik tovább. Az idei szezonban mindezidáig mintegy egyméteres
mélységig sikerült lejutni, azonban még mindig nem bukkant fel a sír udvarának
alját képező szikla. Jelen pillanatban úgy tűnik, az udvar teljes megtisztítása
tovább várat magára. Az eddig elhordott törmelékrétegből elsősorban a későantik
és koraközépkori időszakból származó leletek kerültek elő, melyek mintegy
90%-át a korábbi évek leletmennyiségéhez nem hasonlítható, rendkívül nagyszámú
kerámiaanyag teszi ki, köztük számos kopt feliratos osztrakonnal.
 |
| Kartonázslelet kibontása a Saff 1 jelű sír udvarán lévő törmelékből |
 |
| Bartos Fruzsina, Dr. Szalka János és Vati Nikolett a kerámia leletanyag válogatása közben |
A
koncessziós terület 4-es számú aknájából a 2010-es ásatási idényben került elő
egy szinte páratlan méretű, az Újbirodalom korára datálható halotti lepel,
amely egykor egy Reniszeneb nevű írnok számára készült. A leplet a Halottak
Könyve különböző fejezeteit tartalmazó kolumnák díszítik. Eredetileg csaknem 7
méter hosszú lehetett, amelynek egy mintegy 3 méteres egybefüggő, valamint két
mintegy fél-félméteres töredékes része őrződött meg viszonylag jó állapotban. A
textil konzerválása már 2013-ban megkezdődött, a töredékes részek támasztóanyaghoz
való rögzítése azonban igen aprólékos és időigényes munkát követel. Jelenleg a
lepel mintegy kétharmada készült el a végleges megóvási állapotnak megfelelően,
és remélhetőleg egy következő szezon alkalmával teljes egészében befejezésre
kerül.
 |
| Mátyás Eszter a múmialepel konzerválásán dolgozik |
A
munkálatok a tervezett ütemben haladtak; a TT 65 számú sír, csakúgy, mint az idei ásatási szezon, december 20-án
bezárult, várva a 2019-es folytatást.
Bartos Fruzsina
