Újabb ásatási szezon a thébai nekropoliszban

Folytatódik az ELTE BTK Egyiptológiai Tanészékének egyik régészeti projektje az egyiptomi Luxorban

 Bartos Fruzsina beszámolója

Sheikh Abd el-Gurna dombja és a sír a sátorral

2019. november 23-án ismét kezdetét vette a munka a Nílus nyugati partján fekvő Sheikh Abd el-Gurna dombján elterülő nekropolisz területén az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének egyik régészeti koncessziójához tartozó, a Thébai Magyar Régészeti Misszió TT 65 alprojektjének keretén belül. Az ásatás vezetőjén, Dr. Bács Tamás, az Egyiptológiai Tanszék vezetőjén kívül az idei csapat tagjai Jasper Kata és Bartos Fruzsina doktorjelöltek, Dr. Szalka János PhD-hallgató, Mátyás Eszter egyiptológus, textilrestaurátor, és Vati Nikolett egyiptológus.

Munkaállomás kilátással

Bács Tamás

A szezon a feltárási munkálatok okozta várakozás mellett további izgalmas eseménnyel indult, látogatást tett ugyanis ásatásunkon Áder János köztársasági elnök feleségével, Herczegh Anitával és lányukkal, Áder Júliával. Áder János az egyiptomi államelnök, Abdel Fattah el-Sisi meghívására tett hivatalos látogatást Egyiptomban, amelynek keretén belül a delegáció két napot Luxorban is eltöltött. December 1-jén a nyugati part műemlékeinek felkeresése során a család ásatásunkra is ellátogatott és megismerkedett a terület történetével, a koncesszióhoz tartozó síremlékekkel, valamint az itt folyó munkálatokkal.

Elnöki látogatás

Az idei ásatási szezonban folytatódnak az elmúlt szezonban megkezdett munkák, amelyeknek két fő fókuszpontja egy szaff-sír (pilléres homlokzattal rendelkező thébai sírtípus) udvarának illetve belső helyiségei egy részének feltárása, valamint egy újbirodalmi múmia (halotti) lepel konzerválása.

Jasper Kata rajzdokumentáció és Szalka János leletválogatás közben

A 2012-es ásatási szezon során a koncessziós terület középső részének törmeléktől való megtisztítása során egy eddig ismeretlen szaff-sír homlokzata került felszínre. Akkor a szezon végéig a homlokzatnak mintegy a feléig sikerült feltárni a területet. A sír minden bizonnyal középbirodalmi eredetű – miként azt a korra jellemző pilléres homlokzati kialakítás mutatja –, a későbbi korokban azonban vélhetően újbóli felhasználására is sor került. Maga a sír nem érintetlen, amint az még a korábbi vizsgálatok során kiderült: a plafontól számított kb. 40 cm-ig törmelékkel van feltöltve, amely feltehetően korábbi, ismeretlen korú ásatások eredménye.

Munka a Saff 1 udvarán

A tavalyi munkálatok során felszínre került egy feltehetően a 19. századból származó fal maradványa, amely a sír udvarának mintegy egyharmadát kerítette el egy korabeli lakóépület számára. Az épület padlószintjéül azonban nem a sír udvarának sziklafelszíne szolgált, hanem a korábbi időben arra rakódott, feltehetően faraonikus törmelékréteg. A falak dokumentálása megtörtént, azonban elbontásukra akkor egyelőre még nem kerülhetett sor, így a feltárási munka a falon kívüli területen folytatódott tovább, ahol – az ásatási szezon ideje alatt közzétett beszámolóban foglalt várakozásokkal ellentétben – a szezon végére mégis sikerült elérni a sír udvarának alját képező sziklafelszínt.

Kerámialelet in situ

Az idei szezonban a síron kívüli területen sor került a lakóház falainak és az alatta lévő törmelékréteg elbontására, amelyből eddig újbirodalmi és harmadik átmeneti kori leletanyag is felszínre került. Különösen érdekes az az újbirodalmi, feltehetően III. Thotmesz – II. Amenhotep uralkodásainak időszakára datálható kerámiaegyüttes, amely közvetlenül a sziklafelszín feletti rétegből került elő, és amely minden bizonnyal a sír korabeli átalakításának idejéből származik, illeve az itt gyakorolt halotti kultusz emlékeit képviseli.

Kerámiaedény helyeállítása

 

Részben helyreállított kerámaedény

A síron belüli munkálatok a sír északi oldalára koncentrálódnak, ahol feltehetően az Újbirodalom folyamán egy másodlagos temetkezési hely került kialakításra. Az eredeti szaff-sír első, kereszttengelyes termének északi végét elfalazták, amely által egy kisebb, négyzet alaprajzú termet hoztak létre. Továbbá a terem hátsó falából nyílva egy tengelyes folyosót, annak végén pedig egy kis kápolnát alakítottak ki. A két terem közötti egykori válaszfal ma már nem áll, csupán a maradványai kerültek elő. Az eddig megtisztított belső helyiség leletanyaga egyelőre a várt eredményt hozza: a területen mintegy 100 évvel korábban dolgozó ásatók által kibontott törmelékanyag visszatöltéséről van szó, amelyből ezidáig csak szórványleletek, elsősorban kerámia-, cartonnage- és múmiatöredékek kerültek elő.

Vati Nikolett leletválogatás közben

Kerámialeletek az idei szezonból

A koncessziós terület 4-es számú aknájából a 2010-es ásatási idényben került elő egy szinte páratlan méretű, az Újbirodalom korára datálható halotti lepel, amely egykor egy Reniszeneb nevű írnok számára készült. A leplet a Halottak Könyve különböző fejezeteit tartalmazó kolumnák díszítik. Eredetileg csaknem 7 méter hosszú lehetett, amelynek egy mintegy 3 méteres egybefüggő, valamint két mintegy fél-félméteres töredékes része őrződött meg viszonylag jó állapotban.

Mátyás Eszter a múmialepel konzerválásán dolgozik

A textil konzerválása már 2013-ban megkezdődött, a töredékes részek támasztóanyaghoz való rögzítése azonban igen aprólékos és időigényes munkát követel. Jelenleg a lepel mintegy 90%-a készült el a végleges megóvási állapotnak megfelelően, és remélhetőleg az idei szezon alkalmával teljes egészében befejezésre kerül.

Bartos Fruzsina fotódokumentáció közben

A munkálatok a tervezett ütemben haladnak, az idei ásatási szezon december 15-én zárul, és elmondhatjuk, hogy idén is rengeteg izgalmas lelettel gazdagodtunk.

Bartos Fruzsina

A csapat