Február 25-27. között Rómában gyűlt össze egy szűkebb koptológus kör, hogy a kopt irodalomról és fennmaradt kéziratairól értekezzen. A konferencia teljes programja itt olvasható. A főszervező, Paola Buzi, aki engem is meghívott, a European Research Council támogatásával egy nagyon fontos és hasznos adatbázison (PAThs) dolgozik munkatársaival.
A képen Paola Buzi (b.) és Eva Wipszycka (j.), a kopt kereszténység és szerzetesség kutatásának nagyasszonya látható.
A projekt célja, hogy az összes ma ismert kopt irodalmi kéziratot / kézirat töredéket elhelyezze Egyiptom térképén, az atlasz települések szerint kereshető lesz, hogy honnan milyen kéziratok kerültek elő. A kéziratok részletes kodikológiai leírását is tartalmazza majd az adatbázis. A hozzátartozó földrajzi hely megadásánál pedig három adattal találkozunk: 1) előkerülési hely, 2) készítés helye, 3) tárolás helye: pl. vannak olyan kéziratok, amelyeket Touton scriptoriumában (Fajjúm oázis) készítettek, majd a Fehér Kolostor (Sohagnál) könyvtárába került, ahonnan aztán a műkincs piacon találta magát, majd például a Berlini Papirusz Gyűjteménybe került. Olyan is van, bár sokkal ritkábban, hogy az előkerülési hely és a tárolás helye megegyezik, például az ún. Hamuli kódexek esetében, amelyek a mai Hamulinál található Mihály arkangyal kolostorban kerültek elő és itt is voltak használatban. Sajnos a fennmaradt kopt kéziratok kisebb része esetén vannak konkrét adataink arról, hogy hol kerültek elő, legtöbbjük a műkincs kereskedelemből került gyűjteményekbe. Gyakran a modern kutatás deríti ki, hogy egy töredék honnan származhatott, hol készíthették, hol, melyik könyvtárban vagy templomban lehetett használatban. Ebben sokat segítenek a kolophonok, amennyiben megmaradt a kézirat ezen része: ez tartalmazza a kódex másolójának, esetenként a megrendelőnek, a másolás helyének, és a megrendelő kolostor/templom nevének adatait.
A képen Alberto Camplani (b.) és Tito Orlandi (j.), a kopt irodalom kutatásának egyik kiemelkedő alakja, a kopt irodalmi kéziratok digitális adatbázisba gyűjtésének úttörője látható.
A római konferencián ezért kolophonokról, gyűjteményekben most előkerült, lappangó kéziratokról, újabb régészeti felfedezésekről, irodalmi szövegek konkrét földrajzi helyekre és templomokra tett utalásairól, egy-egy egyiptomi régióhoz köthető kéziratokról volt szó, valamint ezek a digitális világ eszközeivel történő feldolgozásáról és "tárolásáról". Nagyon inspiráló és produktív találkozó volt.
Hasznos Andrea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése