2019. december 13., péntek

Újabb ásatási szezon a thébai nekropoliszban

Folytatódik az ELTE BTK Egyiptológiai Tanészékének egyik régészeti projektje az egyiptomi Luxorban

 Bartos Fruzsina beszámolója


Sheikh Abd el-Gurna dombja és a sír a sátorral

2019. november 23-án ismét kezdetét vette a munka a Nílus nyugati partján fekvő Sheikh Abd el-Gurna dombján elterülő nekropolisz területén az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének egyik régészeti koncessziójához tartozó, a Thébai Magyar Régészeti Misszió TT 65 alprojektjének keretén belül. Az ásatás vezetőjén, Dr. Bács Tamás, az Egyiptológiai Tanszék vezetőjén kívül az idei csapat tagjai Jasper Kata és Bartos Fruzsina doktorjelöltek, Dr. Szalka János PhD-hallgató, Mátyás Eszter egyiptológus, textilrestaurátor, és Vati Nikolett egyiptológus.

Munkaállomás kilátással

Bács Tamás

A szezon a feltárási munkálatok okozta várakozás mellett további izgalmas eseménnyel indult, látogatást tett ugyanis ásatásunkon Áder János köztársasági elnök feleségével, Herczegh Anitával és lányukkal, Áder Júliával. Áder János az egyiptomi államelnök, Abdel Fattah el-Sisi meghívására tett hivatalos látogatást Egyiptomban, amelynek keretén belül a delegáció két napot Luxorban is eltöltött. December 1-jén a nyugati part műemlékeinek felkeresése során a család ásatásunkra is ellátogatott és megismerkedett a terület történetével, a koncesszióhoz tartozó síremlékekkel, valamint az itt folyó munkálatokkal.


Elnöki látogatás

Az idei ásatási szezonban folytatódnak az elmúlt szezonban megkezdett munkák, amelyeknek két fő fókuszpontja egy szaff-sír (pilléres homlokzattal rendelkező thébai sírtípus) udvarának illetve belső helyiségei egy részének feltárása, valamint egy újbirodalmi múmia (halotti) lepel konzerválása.

Jasper Kata rajzdokumentáció és Szalka János leletválogatás közben

A 2012-es ásatási szezon során a koncessziós terület középső részének törmeléktől való megtisztítása során egy eddig ismeretlen szaff-sír homlokzata került felszínre. Akkor a szezon végéig a homlokzatnak mintegy a feléig sikerült feltárni a területet. A sír minden bizonnyal középbirodalmi eredetű – miként azt a korra jellemző pilléres homlokzati kialakítás mutatja –, a későbbi korokban azonban vélhetően újbóli felhasználására is sor került. Maga a sír nem érintetlen, amint az még a korábbi vizsgálatok során kiderült: a plafontól számított kb. 40 cm-ig törmelékkel van feltöltve, amely feltehetően korábbi, ismeretlen korú ásatások eredménye.

Munka a Saff 1 udvarán

A tavalyi munkálatok során felszínre került egy feltehetően a 19. századból származó fal maradványa, amely a sír udvarának mintegy egyharmadát kerítette el egy korabeli lakóépület számára. Az épület padlószintjéül azonban nem a sír udvarának sziklafelszíne szolgált, hanem a korábbi időben arra rakódott, feltehetően faraonikus törmelékréteg. A falak dokumentálása megtörtént, azonban elbontásukra akkor egyelőre még nem kerülhetett sor, így a feltárási munka a falon kívüli területen folytatódott tovább, ahol – az ásatási szezon ideje alatt közzétett beszámolóban foglalt várakozásokkal ellentétben – a szezon végére mégis sikerült elérni a sír udvarának alját képező sziklafelszínt.

Kerámialelet in situ

Az idei szezonban a síron kívüli területen sor került a lakóház falainak és az alatta lévő törmelékréteg elbontására, amelyből eddig újbirodalmi és harmadik átmeneti kori leletanyag is felszínre került. Különösen érdekes az az újbirodalmi, feltehetően III. Thotmesz – II. Amenhotep uralkodásainak időszakára datálható kerámiaegyüttes, amely közvetlenül a sziklafelszín feletti rétegből került elő, és amely minden bizonnyal a sír korabeli átalakításának idejéből származik, illeve az itt gyakorolt halotti kultusz emlékeit képviseli.

Kerámiaedény helyeállítása
 
Részben helyreállított kerámaedény

A síron belüli munkálatok a sír északi oldalára koncentrálódnak, ahol feltehetően az Újbirodalom folyamán egy másodlagos temetkezési hely került kialakításra. Az eredeti szaff-sír első, kereszttengelyes termének északi végét elfalazták, amely által egy kisebb, négyzet alaprajzú termet hoztak létre. Továbbá a terem hátsó falából nyílva egy tengelyes folyosót, annak végén pedig egy kis kápolnát alakítottak ki. A két terem közötti egykori válaszfal ma már nem áll, csupán a maradványai kerültek elő. Az eddig megtisztított belső helyiség leletanyaga egyelőre a várt eredményt hozza: a területen mintegy 100 évvel korábban dolgozó ásatók által kibontott törmelékanyag visszatöltéséről van szó, amelyből ezidáig csak szórványleletek, elsősorban kerámia-, cartonnage- és múmiatöredékek kerültek elő.

Vati Nikolett leletválogatás közben
Kerámialeletek az idei szezonból

A koncessziós terület 4-es számú aknájából a 2010-es ásatási idényben került elő egy szinte páratlan méretű, az Újbirodalom korára datálható halotti lepel, amely egykor egy Reniszeneb nevű írnok számára készült. A leplet a Halottak Könyve különböző fejezeteit tartalmazó kolumnák díszítik. Eredetileg csaknem 7 méter hosszú lehetett, amelynek egy mintegy 3 méteres egybefüggő, valamint két mintegy fél-félméteres töredékes része őrződött meg viszonylag jó állapotban.

Mátyás Eszter a múmialepel konzerválásán dolgozik

A textil konzerválása már 2013-ban megkezdődött, a töredékes részek támasztóanyaghoz való rögzítése azonban igen aprólékos és időigényes munkát követel. Jelenleg a lepel mintegy 90%-a készült el a végleges megóvási állapotnak megfelelően, és remélhetőleg az idei szezon alkalmával teljes egészében befejezésre kerül.

Bartos Fruzsina fotódokumentáció közben

A munkálatok a tervezett ütemben haladnak, az idei ásatási szezon december 15-én zárul, és elmondhatjuk, hogy idén is rengeteg izgalmas lelettel gazdagodtunk.
Bartos Fruzsina

A csapat
 

2019. október 9., szerda

Október 11: nemzetközi workshop az Egyiptológiai Tanszéken

Mint már korábban beszámoltunk róla, 2019. október 11-én, pénteken nemzetközi workshop lesz az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszéken. A rendezvény lehetőséget ad a nemzetközi egyiptológia kiemelkedő személyiségeinek, és egyben az ELTE-n végzett kutatásoknak legújabb eredményeivel való ismerkedésre. A konferencia nyilvános, a nyelve angol. Minden érdeklődőt örömmel látunk!

Helyszín: Budapest, ELTE Trefort-kert, A. épület (1088, VIII. ker,. Múzeum krt. 4/A), Kari Tanácsterem (földszint). (Térkép itt.)

Kezdés: 2019. október 11, péntek, 10.00 órakor

A pontos program a plakáton olvasható:

A plakátot tervezte: Németh Melinda

Vendégeink bemutatása:

Jean Winand professzor, a Liège-i egyetem (Université de Liège) helyettes rektora, a világ egyik vezető nyelvész-egyiptológusa, aki az utóbbi az óegyiptomi írás, annak térbeli szerveződését, eredetét és a nyugati kultúrában megjelenő olvasatát kutatja.

Bernard Matthieu professzor (Université Paul Valéry Montpellier 3), a Francia Keleti Régészeti Intézet (IFAO) volt igazgatója, több régészeti missió tagja. A Piramisszövegek kutatásának egyik legkiemelkedőbb alakja a kortárs egyiptológiában. 

Stéphane Polis, a Liège-i egyetem Ókortudományi és Orientalisztikai Tanszékének vezetője, aki ezen a konferencián fogja bemutatni az első eredményeit az idén induló, nemzetközi (svájci-belga-olasz), a Királyok Völgye munkásainak a torinoi Egyiptomi Múzeumben őrzött írásos anyagát feldolgozó kutatócsoportnak, amelynek társvezetője.

Julia Budka, az egyiptomi régészet professzora a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Egyiptológiai Intézetében, több egyiptomi és szudáni ásatás vezetője, aki régészeti kutatásai kapcsán kezdte el vizsgálni a nem-szöveges jelölési rendszerek belső logikáját.

2019. szeptember 30., hétfő

Kutatók Éjszakája beszámoló



Mint az elmúlt években mindig, idén is, szeptember 27-én, pénteken részt vett az Egyiptológiai Tanszék a Kutatók Éjszakája rendezvényen (a részletes program az előző bejegyzésben olvasható, itt). A közönség most is csodálatos volt, mindenkinek köszönjük a részvételt! Sokan voltak, akik több előadást is meghallgattak, sőt, jó páran az elejétől a végéig maradtak. Hálás feladat volt mindannyiunknak ilyen figyelmes közönség előtt előadásokat tartani!





Míg az első két előadás a legfrissebb eredményeket bemutató, "klasszikus" ismeretterjesztés volt (a legelső lényegében azonos formában elhangzott a Mindenki Akadémiája műsorban), addig a következő két előadó a kutatási eljárások ismertetését is fontosnak tartották: Schreiber Gábor mint régész-egyiptológus, Fullér Andrea pedig mint művészettörténész-egyiptológus konkrét tudományos problémák megoldása kapcsán mutatta meg, hogyan, és pontosan milyen módszerekkel dolgozik.


Schreiber Gábor

Fullér Andrea














Már most megígérhetjük: jövőre természetesen újra részt veszünk a Kutatók Éjszakáján!
Irsay-Nagy Balázs


2019. szeptember 16., hétfő

Közelgő események az Egyiptológiai Tanszéken

Véget ért a nyár, és lassan ébredezik nyári álmából az Egyiptológiai Tanszék is. Az oktatás megkezdésével egyidőben két küszöbön álló nyilvános programról tudunk beszámolni:



1. Kutatók Éjszakája, 2019. szeptember 27.


Idén is részt veszünk a Kutató Éjszakája rendezvényén, és mivel korán kezdünk, inkább kutatók délutánja jellegű esemény lesz. A két napos rendezvényen csak az első, pénteki napon szereplünk. A helyszín az ELTE BTK székhelyén, a Trefort-kertben lévő B épület (1088 Budapest, VIII. ker., Múzeum krt. 4/B) földszinti 112. terme (a Trefort-kert térképe itt található).


A program a következő:

16.00-16.45  Irsay-Nagy Balázs: A Királyok Völgye Hatsepszut királynőtől Tutanhamonig

17.00-18.00  Irsay-Nagy Balázs: Hieroglifák és más írástípusok: az ókori Egyiptom írásai

18.00-19.00 Schreiber Gábor: A thébai el-Khokha temető feltárása

19.00-19.45 Fullér Andrea: Amun istenfeleségei aranyban

20.00-20.45 Fullér Andrea: Bubi frizura, avagy a rövid női hajviselet egy különleges típusa az ókori Egyiptomban

(Megjegyzés: a Kutatók Éjszakája központi honlapja a blogbejegyzés készítése idejében több kisebb pontatlanságot tartalmaz - 27-én egészen biztosan az itt jelzett programot fogjuk megtartani.)

2. "Texts and Contexts" nemzetközi konferencia, október 11.


Október 11-én angol nyelvű nemzetközi egyiptológiai konferencia lesz az ELTE-n. A helyszín az ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, VIII. ker., Múzeum krt. 4/A, földszint - térkép itt). A tervezett kezdés 10.00 óra, az előzetes program:

Jean Winand (Liège): Semantic Classifiers: Some Border Cases

Tamás A. Bács (Budapest): Most Fit for Purpose: Some Remarks on the Texts of Theban Tomb 65

Bernard Mathieu (Montpellier): A Rhetorical Pattern in the Pyramid Texts: Concentrism or Concentric Constructions

(szünet)

Stéphane Polis (Liège): News from an Old Collection: Divinations in the Unpublished Fragments of the Museo Egizio (Turin)

Gábor Schreiber (Budapest): The Statues of Djehutymes, Chief Steward of Amun: Types and Inscriptions

(szünet)

Julia Budka (München): On Non-textual Marking Systems

Balázs J. Irsay-Nagy (Budapest): "When He Entered the Temple of Memphis": Royal Enthronement in Ptolemaic Sacerdotal Decrees

Lesz még egy kedvcsináló blogbejegyzés, amint elkészül a végleges program.

A konferencia nyilvános, minden érdeklődőt várunk!



Irsay-Nagy Balázs

2019. június 12., szerda

Ünnepi kötet Török László akadémikus tiszteletére


Török László akadémikus 75. születésnapjára egy fantasztikus, két kötetes ünnepi kötet jelent meg nemrég, egyiptológiai, núbiológiai, késő-ókori témájú tanulmányokkal.

Török László (Budapest, 1941. május 13.) Széchenyi-díjas magyar ókortörténész, régész, núbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, nemzetközileg elismert kutató. Kutatási területe az ókori Núbia története, régészete és kultúrája, valamint az ókori Egyiptom hellenisztikus, későantik és kopt művészete, és elévülhetetlen érdeme van a kultúrák közötti kapcsolatok, kölcsönhatások bemutatásában, értelmezésében, elemzésében. Akadémiai székfoglalója 2005-ben "Két világ között. Egyiptom és Núbia határvidéke az ókorban" címmel hangzott el.

Az ELTE Egyiptológia tanszékének oktatói is hozzájárultak a kötethez, tanulmányaik az academia.edu oldalon olvashatók, az alábbi linkeken:
Bács Tamás
Schreiber Gábor
Irsay-Nagy Balázs
Hasznos Andrea

Érdemes végignézni a tartalomjegyzéket, igen sok izgalmas írás várja az olvasót, a fent említett területekről és társterületekről.
Hasznos Andrea

2019. május 25., szombat

Nyugat-Théba a kopt időszakban

A thébai nyugati part nem csak a fáraonikus időkben volt érdekes, izgalmas és a kutatást különösen érdeklő terület, hanem a kopt időszakban is. Az összes ma ismert, különböző gyűjteményekben található kopt szöveg jelentős többsége innen származik: ezt sajnos csak kisebb részben tudjuk azért, mert konkrét lelőhely dokumentáció áll rendelkezésre (sajnos igen ritkán!), nagyobb részben belső érvek (helységnevek vagy beazonosított személyek a szövegben) és külső érvek (például anyag, vagy a darabot vásárló személy utazásának helyszínei) alapján állapítjuk meg. Éppen ezért, a talált szöveges anyag biztos kontextusba helyezése miatt olyan fontos és örömteli, hogy az utóbbi idők ásatásai még mindig igen nagy mennyiségű kopt leletre bukkantak, és hogy ezeket már ugyanolyan odafigyeléssel és szakértelemmel kezelik, mint a fáraonikus darabokat. Így egyre több olyan kopt szöveg áll rendelkezésünkre, amely konkrét helyszínhez köthető. A TT 65 magyar ásatási projektje jó példa erre.
TT 65, 1998: (balról) Bács Tamás, Bechtold Eszter, Hasznos Andrea, Tóth Gyula, Vértes Krisztián
A thébai nyugati part kopt anyagán dolgozó szakemberek egy viszonylag kis nemzetközi csoport, viszont igen összetartó, és tagjai élénk kommunikációban állnak egymással. Az utóbbi időben két nagyon produktív, szűk körben rendezett ilyen témájú workshopon vettem részt: 1) 2017 januárjában Oslóban; 2) 2019 májusában Leidenben. Íme a programok:

Oslo, 'New Perspectives on Religion, Education, and Culture at Christian Western Thebes`
 

Leiden, 'Coptic Ostraca from the Theban Region'

Míg az első az irodalmi szövegekre, azok használatára illetve az oktatásra és művelődésre koncentrált, szervezői Anastasia Maravela és Mihálykó Ágnes, addig a második, Renate Dekker szervezésében, témája kifejezetten az osztrakonok voltak, és több előadás szólt a legújabb helyszíni ásatási eredményekről, kopt szempontból. Nagy öröm volt számomra, hogy a témával foglalkozó kollégák milyen jól ismerik, értékelik, és érdeklődnek a Thébai Magyar Régészeti Misszió munkája iránt - és nem csak kopt szempontból! 
Álljon itt néhány kép a leideni előadókról:
 Frederic Krueger, Berlin

 Hasznos Andrea

Eline Scheerlink, Leiden

Jacques Van der Vliet, Leiden

Jennifer Cromwell, Manchaster

Julia Lougovaya, Heidelberg

Matthias Müller, Basel

Olaf Kaper, Leiden (a bevezető köszöntést mondta)

Petra Hogenboom, Leiden

Renate Dekker, Leiden

Hasznos Andrea