2021. november 24., szerda

Elkezdődött az ásatás

 

Egy év kényszerpihenő után november 22-én újra kinyitották a TT 65 ajtaját, felállították az udvaron a sátrat, és elkezdődött a munka. Még néhány napig egy korábbi hányónk eltakarítását végezzük, majd megkezdjük a tavaly megtalált sírakna megtisztítását Penré núbiai alkirály aknasírjának közelében. A missziónak jelenleg három magyar tagja dolgozik a területen, Bács Tamás, Jasper Kata és Camilla Persi, akiket hamarosan további egyiptológus, koptológus, restaurátor és építész kollégák egészítenek majd ki.
Jasper Kata 
Fotók: Camilla Persi, Jasper Kata
 



 











2021. november 19., péntek

Jövő, jelen, múlt

Három hírről is be tudunk számolni az Egyiptológiai Tanszék életéből.

Most vasárnap (november 21-én) kezdődik a tanszék ásatása Bács Tamás vezetésével a thébai nyugati parton lévő koncessziós területen. Terveink szerint az ásatásról rendszeres beszámolókkal tájékoztat Jasper Kata, az expedíció tagja.

Tegnap óta a párizsi Sorbonne egyetemen egyiptológiai workshopot tartanak (link: itt), amelynek keretében ma Bács Tamás (The editing of a Theban tomb-chapel: intellectual posturing or knowledgeable archiving) és tanszékünk korábbi hallgatója, Paksi Julianna tart előadást.


És végül, a Ridikül című műsor november 5-i, "A fáraók titka" című adásának vendégei az ókori Egyiptommal foglalkozó hölgyek voltak: Liptay Éva egyiptológus (Szépművészeti Múzeum, az Egyiptomi Osztály vezetője), Mátyás Eszter textilrestaurátor (Nemzeti Múzeum), Remete Kriszta jelmeztervező (Metropolitan Egyetem), az Operában játszott Aida előadás tervezője. A műsor férfivendége Bács Tamás volt az ELTE BTK Egyiptológiai tanszékről. A műsor megtekinthető a Médiaklikken itt.

2021. szeptember 18., szombat

Kutatók Éjszakája szeptember 24-én!

Hosszú téli álmából, pontosabban távoktatással töltött hónapok meg nyári szünet után éled újra az Egyiptológia Blog. Nem is akármilyen hírrel: a 2021-es Kutatók Éjszakáján ismét lesznek jelenléti programok az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékén.


 

Dátum: 2021. szeptember 21. péntek (a kezdési időpontok az egyes előadásoknál).

Helyszín: ELTE BTK Trefort kerti campus, B. épület (VIII. ker., 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B), földszint 112. terem.

Az összes előadás online regisztrációhoz kötött, részt venni csak védettségi igazolvánnyal és maszkban lehet, az ELTE-n érvényes előírás szerint. Az előadás címére kattintva megnyílik a regisztrációs ablak, ahol egyben további információk is olvashatók.

15.00-15.35 A Királyok Völgye a kezdetektől Tutanhamonig (Irsay-Nagy Balázs)

17.30-18.30 Hieroglif írásrendszer, avagy a lehetőségek tárháza (Jasper Kata)

18.30-19.30 Hieroglif írásrendszer, avagy a lehetőségek tárháza (Jasper Kata)

19.30-20.05 A Királyok Völgye a kezdetektől Tutanhamonig (Irsay-Nagy Balázs)

20.15-20.55 Kapuk a túlvilágra: egyiptizáló síremlékek  a budapesti zsidó temetőkben a 19-20. század fordulóján (Fullér Andrea)

Fénykép: (c) Fullér Andrea

Irsay-Nagy Balázs

2020. december 2., szerda

Búcsúzunk Schreiber Gábortól

Az egész magyar egyiptológiai szakmával együtt Schreiber Gábor kollégánk elvesztését gyászoljuk (Gáborról szóló megemlékezés az előző bejegyzésben olvasható). Szomorú kötelességünk, hogy a gyászjelentését közöljük, és egyben tolmácsoljuk a család kérését, hogy Gábor búcsúztatása szűk körben történjen.



2020. november 16., hétfő

Schreiber Gábor (1974. október 2.–2020. november 12.)

Mély fájdalommal kell egy újabb gyászhírről beszámolnunk: Dr. habil. Schreiber Gábor, az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének docense csütörtök hajnalban váratlanul elhunyt.

1993-ban kezdte el egyetemi tanulmányait egyiptológia és régészet szakon, Kákosy László, illetve Szabó Miklós professzorok tanítványaként. Már hallgató korában, 1995 óta rendszeresen részt vett az Egyiptomban folytatott magyar ásatásokon, Kákosy László asszisztenseként a thébai TT 32-es sziklasír feltárásán, akit 2003-ban követett ásatásvezetőként; ugyanabban az évben kezdődött oktatói munkássága az Egyiptológiai Tanszéken.

Kutatásai középpontjában az újbirodalmi Théba régészete mellett a Ptolemaiosz-kor vallástörténete és a görög-egyiptomi kapcsolatok álltak. 2006-tól folytatta a Gaál Ernő által elkezdett thébai TT -61- jelű sír ásatását is; a két egymással szomszédos sír területének régészeti kutatását 2008-tól mint South Khokha Project szervezte át, amelynek keretében hét sziklasír feltárását vezette.

Schreiber Gábor előadást tart, ELTE BTK kari tanácsterme, 2010. október 29. Fotó (c) ELTE BTK
 

Publikációs tevékenysége szorosan kapcsolódott régészeti kutatásaihoz. Az ásatási eredményeit több monográfiában tette közzé: Late Dynastic and Ptolemaic Painted Pottery from Thebes (4th-2nd c. BC), 2003 (az ELTE BTK Régészeti Intézete által kiadott Dissertationes Pannonicae sorozatban); két kiadvány a Studia Aegyptiaca Series Maior keretében: The Mortuary Monument of Djehutymes, II: Finds from the New Kingdom to the Twenty-sixth Dynasty, 2008 (a sorozat 2. kötete); The Tomb of Amenhotep, Chief Physician in the Domain of Amun: Theban Tomb -61-: Archaeology and Architecture, 2015 (a sorozat 4. kötete); csupán néhány héttel ezelőtt jelent meg, angol és magyar kiadásban is The Sacred Baboons of Khonsu: History of a Theban Cult, magyarul: Honszu szent páviánjai: Egy thébai kultusz története, 2020 (az Archaeolingua Series Minor sorozatban).

Schreiber Gábor (balra) az Egyiptológusok Nemzetközi Kongresszusán résztvevő magyar előadók összejövetelén, Giza, Egyiptom, 2019. november 6. (Fotó: Irsay-Nagy Balázs)

 

Schreiber Gábor az Egyiptológusok Nemzetközi Kongresszusán résztvevő magyar előadók összejövetelén, Giza, Egyiptom, 2019. november 6. (Fotó: Irsay-Nagy Balázs)

Egyetemi óráin és az ásatásán jól tudta határozott és következetes személyiségét kamatoztatni. Lehengerlő volt a humora, mesterien űzte a finoman ironikus megjegyzések műfaját. Fontos feladatának tekintette az egyiptológus utánpótlás képzését, a tehetséges fiatalokat minden erejével támogatta. Múlt csütörtökön azonban hiába vártak rá az online óráin a hallgatók. Gábor nem betegeskedett, semmi sem mutatta, hogy bármi baj lenne – aznap hajnalban a szíve mégis megszűnt dobogni. Távozásával hatalmas űrt hagy hátra. 

Irsay-Nagy Balázs

2020. november 2., hétfő

Búcsúzunk Török Lászlótól

Egy előző blogbejegyzésben, fájó szívvel kelett Török László elhunytáról beszámolnunk. Végső búcsuztatása 2020. november 20-án 12.00 órakor lesz, a Farkasréti temető 3-as ravatalozójában.

2020. szeptember 19., szombat

Török László (1941. május 13.–2020. szeptember 17.)

 

Megrendülten kell a fájdalmas hírről beszámolnunk: csütörtök este örökre lehunyta szemét a magyar és a nemzetközi egyiptológia egyik legjelentősebb személyisége, Török László akadémikus, az ELTE címzetes professzora.


Nehéz szavakba foglalni, mit jelentett ő nem csupán a szűkebb diszciplínánknak, hanem az egész magyar tudománynak.

Kutatási témaként egy, a hatvanas években még periferikus, kevesek által vizsgált területet választott magának: az ókori Núbiát (Egyiptom déli szomszédját). Hogy a núbiológia mára önálló tudományággá növekedhetett, az részben az ő munkásságának is köszönhető. Az ókori Núbia mellett sokat foglalkozott a hellenisztikus és a későantik művészettel. Az egyiptológián kívül talán az ebből fakadó tevékenysége révén lett jobban ismert: ő rendezte 2005-ben a Szépművészeti Múzeumban a kopt művészetet rendkívüli sikerrel bemutató A fáraók után kiállítást, és ő volt a Seuso-kincset vizsgáló és tudományosan feldolgozó MTA bizottság elnöke.

Könyvei a legjelentősebb tudományos kiadóknál jelentek meg, és olyan monográfiák, mint The Kingdom of Kush (a Handbuch der Orientalistik sorozatban, 1997), The Image of the Ordered World in Ancient Nubian Art (2002), vagy a Between Two Worlds (2009) hosszú tudományos pályáján végzett kutatásainak összefoglalásai. Az ő szerkesztésében jelent meg az ókori Núbia történetének szöveges forrásgyűjteménye (Fontes Historiae Nubiorum, négy kötetben, 1994–2000), de írt kommentárt Hérodotosz Aithiopia-logoszához is (Herodotus in Nubia, 2014).

Török László és (középen) Jan Assmann. 2010. október 28, ELTE BTK, Gólyavár, Mária Terézia terem. Kép (c) ELTE BTK
 

Lenyűgöző a munkássága: egyszer nevetve, de kicsit büszkén említette, hogy minden évben szokott egy könyvet írni. Több művét nálunk, az ELTE Egyiptológiai Tanszékénél adta ki: Meroé és Núbia a 2–7. században (1977), Economic Offices and Officials in Meroitic Nubia (1979), Meroe: Six Studies on the Cultural Identity of an Ancient African State (1995), The Periods of Kushite History (2015).

Képzettségét tekintve építészmérnök, régész és egyiptológus volt, de mindig szentül hitt az ókortudomány egységében, és rengeteget tett is ennek érdekében. Ennek eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint a 75. születésnapja alkalmából szerkesztett kötet, amelyben a magyar és a nemzetközi tudomány képviselői rótták le tiszteletüket előtte: egyiptológusok, núbiológusok, koptológusok, régészek, ókortörténészek, filozófia-történészek, nyelvészek, művészettörténészek (Across the Mediterranean – Along the Nile, 2018).

Török László Dezső Tamással (balra) és Komoróczy Gézával (jobbra) beszélget. 2010. október 29, ELTE BTK, kari tanácsterem. Kép (c) ELTE BTK

 

Rajongva szerette az irodalmat, a művészetet és a klasszikus zenét; a műveltsége ámulatba ejtő volt. Közvetlen, megnyerő személyisége és magával ragadó humora mellett az állandó kutatói kíváncsiság jellemezte leginkább. A tudományos előadásain és a fájóan ritkán tartott egyetemi óráin nem csupán rendkívüli tudásával tudta megragadni a hallgatóságát, hanem széles szellemi horizontjával és humánumával is.

Aggódva figyeltük betegségét. 2016-ban egy budapesti konferencia végén, spontán eseményként, az összegyűlt nemzetközi egyiptológusok mindenki által aláírt üdvözlőlapon kívántak neki jó egészséget. Nagyon örültünk, amikor jobban volt: 2019 tavaszán eljött az Ókortudományi Társaság ülésére, és sokunkkal beszélgetett még. Távozásával hatalmas űrt hagy hátra.

Isten Veled, Tanár Úr!

Irsay-Nagy Balázs