egyiptológia: Konferencia-beszámoló (folytatás)

2. nap

Az EgyiptomiKirályságideológia 8. Szimpóziuma a második napi programja (az első nap beszámolója itt) többszörösen eltért a meghirdetettől: az utolsó percben véglegesített változtatás okai egy későn érkezett lemondás, egy a tervezettnél későbbi repülőjárat, és végül a reggeli budapesti dugó volt.

Az új program szerinti első előadó Dr. Monika Dolinska (Lengyel Nemzeti Múzeum, Varsó) lett, aki az óegyiptomi királyi hatalmat szimbolizáló állatábrázolások közül a madarak és a macskafélék vizuális jelképrendszerét elemezte, elsősorban a koronákon és a királyi ornátus részeként megjelenő elemeket. Másodikként Dr. Massimiliano Nuzzolo (Károly Egyetem, Prága) előadása következett, amelyben az 5. dinasztia uralkodóinak királyságkoncepcióját rekonstruálta – az óbirodalmi 5. dinasztia legkorábbi korszaka Egyiptom történetének, amelyből nagyobb forráscsoportok állnak ennek rendelkezésére: a piramistemplomok és naptemplomok építészeti szerkezete és díszítési programja, illetve az ezekben talált papiruszarchívumok.

Monika Dolinska

A sorok szélén a két előadó: balra Massimiliano Nuzzolo, jobbra Luft Ulrich

A következő előadó az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének nyugdíjba vonult tanára, Dr. Luft Ulrich volt. Luft professzor évtizedek óta a középbirodalmi Illahún városban talált, Berlinben őrzött papiruszokat kutatja és publikálja, és ehhez a szövegcsoporthoz kapcsolódott pénteki előadása is: két levélből kiderül, hogyan tartotta a 12. dinasztiabeli királyi adminisztráció a helyi kormányzóval a kapcsolatot, egy adóelszámolási nézetelérés apropóján. A délelőtti utolsó előadást a beszámoló szerzője, Dr. Irsay-Nagy Balázs tartotta. A Királyok Völgyében lévő 42. számú sírt egyesek királysírnak, mások nem-királyi sírnak tekintik: az első elmélet II. Thotmeszt, a második Meritré-Hatsepszut királynét jelöli meg tulajdonosaként. Az előadás amellett érvelt, hogy királysír, igaz, olyan személynek tulajdonította, akinek a neve eddig nem hangzott el a szakirodalomban.

A délutáni ülés Dr. Anthony Spalinger (Aucklandi Egyetem) előadásával kezdődött. Spalinger professzor III. Ramszesz (20. dinasztia) thébai halotti temploma falaira felírt történeti szövegek retorikáját elemezte, amelyekben a király az Egyiptom ellen támadó Tengeri Népekkel vívott sikeres háborújáról számol be. A következő előadó Daniel von Recklinghausen (Tübingeni Egyetem) volt, aki egy Ptolemaiosz-kori templomokon gyakran ábrázolt jelenettípust vizsgált, amelyben a templom istene egy sarlókardot ad át a királynak, ezzel – érvelése szerint – a király istenek és meberek között elfoglalt státuszát jelezve. A második nap utolsó előadója, Dr. Julia Budka (Ludwig-Maximilians-Universität, München) éppen időben érkezett a repülőtérről, hogy megtarthassa előadását. Budka professzor a núbiai Szai szigetének ásatását vezeti, és egy ott talált alkirályi sír, továbbá számos felirat alapján biztosnak tűnik, hogy a 18. dinasztia alatt Szai volt Núbia egyiptomi alkirályainak székhelye.

(Folytatjuk)

Irsay-Nagy Balázs