Mivel Gyula maga nem készített fényképeket a kongresszus során, külön köszönettel tartozunk Egedi Barbarának (MTA Nyelvtudomány Intézet), aki rendelkezésünkre bocsátotta fényképeit. (INB)
Plenáris ülés. Egedi Barbara felvétele
Beszámoló a firenzei kongresszusról
A
gépem augusztus 23-án, vasárnap kora délután szállt le Firenzében. Rögtön a
szállásom felé vettem az irányt ‒ firenzei tartózkodásom költségét amúgy az
ELTE BTK doktorandusz hallgatóknak kiírt, konferenciákon való részvételt
támogató pályázatán elnyert összeg fedezte, szóval ezúton is köszönöm az
egyetemnek a támogatást. A hotelbe való bejelentkezés után már indulhattam is
regisztrálni a szekcióüléseknek otthont adó egyetemi épületbe, majd rövid séta
után megérkeztem a Palazzo Vecchio-ba, ahol a patinás Ötszázak Termében (Salone
dei Cinquecento) zajlott le a konferencia nyitóeseménye, amelynek keretében
ismertették az International Association of Egyptologists tisztújításának
eredményét. A leköszönő James P. Allen helyett Chris Nauntont (Egypt
Exploration Society) választották meg a tagok a szövetség új elnökének, Laure
Pantalacci maradt alelnök, s Ursula Verhoeven tölti be továbbra is a főtitkár
szerepét. A megválasztott nemzeti képviselőket is felsorolták (Magyarország ‒
Dr. Liptay Éva).
Chris Naunton, az Egyiptológusok Nemzetközi Szövetségének új elnöke.
Egedi Barbara felvétele
Másnap
beindultak a szekcióülések, amelyek közül én elsősorban a „Nyelv és szövegek”
és a „Vallás” szekciókat látogattam. Az előadások hallgatása során hamar
felszínre került a konferencia talán egyetlen igazán negatív jelensége is, ez
pedig a hallgatóság vándorlása volt az egyik szekcióból a másikba. Addig nem is
volt baj, amíg a közönség illedelmesen végighallgatta az előadást, azonban a
kérdésekre szánt öt perces időtartam alatt gyakran már felálltak az emberek és
elindultak egy másik terembe. Ezzel nem igazán tisztelték meg az előadót, és a
vándorlás többször olyan helyzetet teremtett, hogy a feltett kérdésre adott
választ már nem lehetett hallani, illetve a kérdésekre szánt idő meglehetősen
kaotikussá vált. S ha már a negatívumoknál tartunk, még talán azt említhetem
meg, hogy a kávészünetek ideje alatt néha eléggé zsúfolt volt a vendéglátásnak
otthont adó folyosó ‒ másrészt azonban a szendvicsek, sütemények, gyümölcsök és
italok kínálatára nem lehetett panasz.
A
szerdai programból talán a Koporsószövegek 691. fejezetéről szóló előadást
(Alexandra von Lieven) tartottam a legérdekesebbnek, hiszen az ott elhangzottak
áttételesen kapcsolódtak az én előadásom tartalmához is (a 691. fejezetet
megőrző el-lishti koporsón maradt fenn a 161. fejezet is, amely fontos szerepet
játszott a 154‒160. fejezetek különböző szövegrétegeit feltáró elemzésemben).
Délután a jelentkezők nagy száma miatt három hullámban meglátogattuk a helyi
régészeti múzeumot, ahol az egyiptomi gyűjtemény mellett az etruszk kiállítást
is megcsodálhattuk. A múzeum kertjében rendezett fogadás keretében pedig még
kivételesen fagylaltot is felszolgáltak. Okos döntésnek bizonyult a legkorábbi
időpontra (délután öt óra) feliratkozni, hiszen az este hét órakor megérkező
utolsó csoport tagjaitól később azt hallottuk, hogy a múzeum nyolckor szigorúan
bezárt, így az ő megvendégelésük sajnálatos módon elmaradt (itt egy újabb
fekete pont a szervezőknek).
A híres újbirodalmi harci kocsi a Firenzei Régészeti Múzeumban. Egedi Barbara felvétele
A
szervezőbizottság korábbi felkérése alapján a „Nyelv és szövegek” szekció
csütörtök délutáni ülésén én láttam el a levezető elnök feladatát, azaz üdvözöltem
a megjelenteket, felkonferáltam a soron következő előadást, szorgosan mértem az
időt, és a megfelelő pillanatban felmutattam a hátra lévő perceket jelző kis
táblácskát, majd lehetőséget adtam a közönségnek, hogy feltegyék kérdéseiket. A
délutáni előadások után átvonultunk a konferencia egyik újabb helyszínére
(Battilani-terem). Először Jean Winand beszélt az új óegyiptomi szótár
összeállításának mikéntjéről, nehézségeiről, illetve lehetséges módozatairól.
Ezután hosszas beszámoló hangzott el (egy másik előadó szájából) a konferencia
e-egyiptológia műhelyének előadásairól és tapasztalatairól.
Pénteken
délután azután végre sor került az én előadásomra is (ahogy már említettem, a
Koporsószövegek 154‒160. fejezeteinek különböző szövegrétegeiről). Mondhatni a
közönségért vívott csatában nem voltam könnyű helyzetben, hiszen két neves
előadóval kerültem egy szekcióba. Minthogy az első előadást törölték, először
Richard B. Parkinson beszélt a középbirodalmi irodalommal összefüggésben a
helyek poétikájáról. A következő előadó (Luigi Prada) pedig igazi sztárnak
kijáró felvezetést kapott, hiszen úgy mutatták be, mint a „papirológia emelkedő
csillagát”. Ennek megfelelően a hallgatóság létszáma az én előadásomra kissé
megfogyatkozott. Ugyanakkor azt hiszem, hogy akik jelen voltak, nem csalódtak,
és érdekesnek találták a mondandómat. Ezt a vélekedést megerősíti, hogy kaptam
kérdéseket, illetve hogy még másnap is többen gratuláltak az előadásomhoz.
Pénteken
is volt plenáris ülés a Battilani-teremben. Először John Baines beszélt az
online egyiptológiai bibliográfiáról. Szeretnének minél több ‒ elsősorban
persze intézményi ‒ előfizetőt szerezni, és ennek érdekében a konferenciával
összefüggésben ingyenes próba-előfizetésre adnak módot október végéig (a
honlapon is megtalálható e-mail címre kell írni). Az ülés második részében a
kairói olasz kulturális intézet vezetője beszélt, elsősorban a 19. századi
olasz diplomaták és egyéb „proto-egyiptológusok” tevékenységéről. Mindezek után
indultunk el a búcsúfogadásra, amelynek egy újabb patinás helyszín, a
Boboli-kert végében található egykori istállóépület (Le Pagliere) adott
otthont.
A hivatalos fényképészt kivéve (jobbra), ebben a teremben mindenki tud hieroglifákat olvasni...Balról a harmadik sor szélén, kék ingben, a mindhárom beszámolóban említett John Baines (Oxford). Egedi Barbara felvétele
Szombat reggel meglepetésemre igen sokan
megjelentek a kilenc órai kezdés időpontjában a szekcióülések helyszínén.
Érdemes volt korán kelni, hiszen Maarten J. Raven okfejtése a Leideni Múzeum
által nemrégiben megszerzett naosz-töredékről és az azon található
Khnum-ábrázolás lehetséges kriptográfiai előzményeiről valóban az egyik
legérdekesebb előadás volt, amit a konferencia során hallottam. S ha már a jó
előadásoknál tartunk, még az egész heti programból két momentumot emelnék ki:
Lorelei Corcoran előadását a Tutankhamon ékszerein felbukkanó lunáris
motívumokról, illetve Verena Lepper ismertetését az Elephantiné szigetéről
származó papiruszok és egyéb írásos anyagok feldolgozásáról. Mindezek kitűnően
felépített, megfelelő érvekkel alátámasztott és jól előadott prezentációk
voltak. Szombat délután aztán elérkezett a záróceremónia, ami megint csak az
Ötszázak Termében került megrendezésre. Szerencsére a politikusok és
tisztségviselők (beleértve Firenze polgármesterét, aki tiszteletét tette az
eseményen) beszédei nem nyúltak hosszúra, így némi szünet ‒ valamint a diák
önkéntesek munkájának megköszönése ‒ után elkezdődött a Kairói Operaházból
érkezett Nesma zenekar előadása.
A kairói Opera zenészeinek koncertje. Egedi Barbara felvétele
Priskin Gyula
Egedi Barbara felvétele
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése