Egyiptom az ókorban a sok szempontból jellemző ’splendid isolation’
ellenére igen aktív kapcsolatokat alakított ki – közelebbi és távolabbi - környezetével,
és így természetesen számos nyomát és eredményét találhatjuk a kölcsönhatásnak,
és egyiptomi elemeket, hatást fedezhetünk fel a Mediterráneumban és még azon is
túl! Erről sok szempontból és sokat lehetne írni, a teljességre ebben a
bejegyzésben természetesen nem törekszünk, csupán néhány érdekes jelenséget
villantunk föl az ókori Hellasz világából.
A „százvárosu Kréta” (Iliasz, II,
649) mindössze 300 km-re fekszik északra Afrika partjaitól a Földközi-tengerben,
így a kapcsolatok ezen sziget és Egyiptom között lényegében elkerülhetetlenek
voltak. Egyre inkább úgy tűnik, hogy már a Kr.e. második évezred elején voltak
kapcsolatok, az alsó-egyiptomi Avaris területén folytatott ásatások során
égei-típusú, esetleg konkrétan mínoszi falfestmény töredékeket találtak egy 18.
dinasztiabeli építményhez kapcsolódóan – Egyiptom egyik legfényesebb időszaka
(Újbirodalom) tehát egybeesett Kréta legfényesebb korszakával, a mínoszi
kultúra virágzásával, amely olyan csodákat hozott létre, mint Knósszosz és
palotája (ld. fotó), a phaisztoszi palota (ld. fotó), amelynek ’levéltárnak’
elnevezett részéből a híres phasztoszi korong (ld. fotó) előkerült, az Agia
Triada-i (ld. fotó) és a maliai palota, amelyek sajnos mára csak igen kevéssé maradtak fenn,
alaprajzuk vehető ki a fal maradványok alapján, látható egy-egy magasabban megmaradt
fal ill. helyiség, falfestmény töredékek (Knósszosz esetében megemlítendő Evans
hihetetlen kitartó és fantáziában nem szűkölködő rekonstrukciója), ill. olyan
leletek, amelyek sok esetben egyedülállóak az ókori világból. A Héraklioni Régészeti Múzeum
fantasztikus kincsestára ezen leleteknek.
Knósszoszi palota részlete, Kréta
Fotó ©Andó Géza
Phaisztoszi palota, Kréta
Fotó ©Andó Géza
Phaisztoszi korong, Héraklion Régészeti Múzeum, Kréta
Fotó ©Andó Géza
Agia Triada, Kréta
Fotó ©Andó Géza
Gortüsz nem volt a mínoszi kultúra fellegvára, bár úgy tűnik, ekkor
már ’fejlődésnek indult’ a város. Homérosz azonban a hőskorba repítő Iliászban
jól megépített krétai városként említi az ún. Hajókatalógusban (II, 645-6):
„Dárdás Ídomeneusz vezetője a krétaiaknak,
kik Knósszoszt lakták, s jólépült-kőfalu Gortüszt”
A Kr.e. 1. évezred folyamán viszont egyre erősödő és mind jelentősebb
várossá vált, maga mögé utasítva (sőt, Sztrabón szerint elpusztítva) Phaisztoszt is (Geographika X, IV, 14). A Kr.e. 6-5. századból származik a kőbe
vésett, Gortüszben 1884-ben talált törvénykönyv (ld. fotó), Európa első leírt
és fennmaradt törvénykönyve.
Gortüszi törvénykönyv, Gortüsz, Kréta
Fotó ©Andó Géza
Virágzásának csúcsát a város a hellénisztikus korban érte el – Kréta
hellénisztikus kori történelme egyébként bonyolult és nehezen követhető, annyi
azonban bizonyos, hogy a Ptolemaioszokkal való kapcsolatok folyamatosak és
aktívak, és alapvetően katonai és diplomáciai jellegűek voltak, a Ptolemaiosz
uralkodók hadseregükben előszeretettel foglalkoztattak krétai zsoldosokat
például.
Gortüsz hellénisztikus kori ’állapotáról’ olvashatunk az ókori (Kr.e.
I.sz.) földrajztudós Sztrabón művében (Geographika X, IV, 11):
„A gortyniak városa is síkságon fekszik, hajdan valószínűleg fallal
körülvett, később azonban a fal egészen az alapjáig elpusztult, s mindvégig
falak nélkül maradt. Ptolemaios Philopatór ugyanis, aki elkezdte a falak
felépítését, csak 80 stadionnyira jutott el.”
Fotó ©Hasznos Andrea
A hellénisztikus kor után sem szűnik meg Kréta izgalmas és
Egyiptom-közeli lenni! Erről hamarosan...
További olvasnivaló:
M.Bietak, ”Avaris and the Aegean in the Early 18th Dynasty: New Finds
from Tell el-Dab’a” Seventh International Congress of Egyptologists, Cambridge:
Oxbow, 1995
R.S. Bagnall: The Administration of the Ptolemaic
Possessions Outside Egypt: with 3 Maps, 1976
Hasznos Andrea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése